A világszerte ismert német filozófus 1964-ben adta ki ezt a művét, amely a későlapitalizmus válságáról szól, lényegét tekintve kritikai kordiagnózis. Mint a marxista frankfurti iskola képviselője, Marx és Engels nyomdokain haladva úgy véli, hogy az ideológia nem más, mint az ember önértékelésében bekövetkezett zavar. E hamis képzet kialakulása mögött az elidegenedés mutatható ki. Szerinte az elidegenedés a nyelven keresztül játszódik le, jelenik meg, a nyelvet pedig a tömegkultúra alakítja. A nyelv dialektikája nem más, mint a tárgy és a fogalom önállósodása, ezt nevezi objektiválásnak; az objektivált nyelv pedig maga a zsargon.