Szilvay Gergely a társadalom- és humán tudományok körében rendre felbukkanó botrányokból kiindulva arra volt kíváncsi, hogy mi húzódik meg e botrányok mögött, mennyiben érhető tetten a kultúrharc mint elsődleges szempont a tudósok egymást kritizáló, sőt, ellehetetlenítő megjegyzései és törekvései mögött. A szerző mindenekelőtt a tudományosság kérdését illetően él némi tisztázással. Részletesen bemutatja, hogy miként mérik manapság a tudományos eredményeket, mi jellemző a nemzetközileg elismert folyóiratok besorolására, minek kell egy tudományos publikációnak megfelelnie. Ezt követően a tudományosságról általában tudhatunk meg többet. A tudománytörténeti összefoglalóból kirajzolódnak az ókor óta növekvő különböző hagyományok: Arisztotelésztől Szent Ágostonon és Aquinói Szent Tamáson át a modern szociológia megalapozásáig követhetjük végig ezt az utat, melyet Thomas Hobbes, Max Weber, Wilhelm Dilthey és Auguste Comte neve fémjelez. A kötet bevezető szakasza után a konkrét esetekre terelődik a szó, melyek közül érdemes kiemelni Mark Regnerus ügyét. Az Austin-i Egyetem professzora a szexuális szokásokat, a hetero- és homoszexuális párok életét, valamint az általuk nevelt gyerekeket vizsgálja. Nagy felháborodást váltott ki tanulmányával, amely a homoszexuális kapcsolatban élő szülők gyermekeit vizsgálta. A szociológus társadalom jelentős része módszertani pontatlansággal és manipulatív módszerekkel vádolta a tudóst, s hamar a szűkebb szakmai közeget hátrahagyva tágabb politikai-társadalmi kérdéssé dagadt a história.