A színház a kora újkortól kezdve többféle funkciót töltött be, részben a hatalmi reprezentáció és nyilvánosság tere volt, részben pedig nevelési intézmény. Az udvari, iskolai színjátszásban fontos szerephez jutott a történelem, amely olykor idegen művek magyarításaként, áltörténelmi díszletként jelent meg, elég emlékeztetni Katona Bánk bánjából Tiborc panaszára, melyből a marxista irodalomtörténet a magyar jobbágyság hangját hallotta ki, noha ez a szövegrészlet egy német drámából származik. A történelmi hitelesség szerepe, a történelmi emlékezés kérdése tehát még a 19. században sem volt nagyon egyértelmű, hát még néhány évszázaddal korábban. Az egri egyetem színháztudományi tanszékének vezetője a kora újkori magyar iskolai és hivatásos színjátszás funkcióit, színjátszástípusiat elemzi a történelmi dráma szemszögéből kezdve a kultúrszociológiai vonatkozásoktól, haladva a reprezentációs és dramaturgiai sajátosságokon át egészen az egyes társulatokig és fontosabb művekig. A bibliográfiával, névmutatóval záródó monográfia elsősorban a témakör kutatóinak érdeklődésére számíthat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"