A természetpedagógia a neveléstudomány új irányzata. Filozófiája szerint a Természet fogalma alatt a Világegyetemet érti, melynek része az ember is, akinek alkalmazkodnia kell a nagy egész törvényeihez. Világnézete ebben különbözik a környezetpedagógiától, és a környezeti neveléstől, amely az embert a világ középpontjaként határozza meg, ahol minden az ő környezete és alárendeltje. Ezzel szemben a természeti nevelés világhoz való viszonya önzetlenebb, alázatosabb, szerényebb. Módszerei a természetempátián alapulnak, a megismerés során pedig szelíd módszereket alkalmaznak. Holisztikus szemlélete révén segít beilleszkedni az Univerzum rendszerébe, figyelembe véve más létezők (élő és élettelen entitások) létezéshez való jogát. A természetpedagógia interdiszciplináris kapcsolatban áll a természetfilozófiával, a természetetikával, a természetpszichológiával és a művészettel.