Az 1860-as években Arany János fia, Arany László elindult Székelyföldre népmeséket gyűjteni. Ennek az útnak egy gazdag és sokunk gyerekkorát meghatározó népmesegyűjtemény lett az eredménye. A Tinta Könyvkiadó A szomorú királykisasszony című mesekönyvbe ebből válogatott tizenhét mesét. A kötetben elbeszélt történetek szép, ízes magyar nyelven szólnak, a mesék megőrizték eredeti hangulatukat, gazdag képzeletvilágukat, és a magyar népmesékre jellemző színes, változatos világba kalauzolják el az olvasót. 17 hangulatos rajz segíti a kicsiket a mesék befogadásában. A kötet végén a mesék régies, ma már nehezen érthető szavainak a magyarázatát is megtalálja az olvasó. A mesélés az ember ősi tevékenysége, mely során az idősebbek át tudják adni a fiataloknak az elődök tapasztalatait, történeteit. Az emberi közösségek hajnalán a tűz körül ülve kerítettek sort erre a rítusra. Bár ma már kevesebbet ülünk a tűz körül, a mesélés ugyanolyan fontos maradt. Nemcsak a gyermekek szeretnek mesét hallgatni, hanem a nagyobbak is, sőt a mese felolvasása is élmény. A mesékben olyan konfliktusokkal, személyiségtípusokkal, megküzdési stratégiákkal találkozhatunk, amelyek a mindennapi életünkben is rendre feltűnnek. Hiába több száz évesek vagy még régebbiek népmeséink, örök­érvényű bölcsességeket rejtenek, melyek a ma emberéhez is ugyanúgy szólnak. A szomorú királykisasszony mesegyűjtemény párja a Farkas-barkas mesekönyv, amely ugyancsak Arany László gyűjtötte, eredeti népmeséket tartalmaz. A kötet az alábbi meséket tartalmazza: Az egyszeri gyerek A tündérkisasszony és a cigányleány A kismalac és a farkasok A kis gömböc Babszem Jankó Az aranyhajú hercegkisasszony A macska és az egér Zsuzska és az ördög A szomorú királykisasszony A szürke ló A kakaska és a jércike Dongó meg Mohácsi Az ördög és a két leány A nyelves királykisasszony Gagyi gazda Miért haragszik a disznó a kutyára, a kutya a macskára, a macska az egérre? A cigány az égben és pokolban