A Nobel-díjas kolumbiai író regényében egy márkilány történetét beszéli el, aki tizenkét éves korában egy veszett kutya harapásába halt bele. Sierva María de Todos los Ángeles - akinek a szülei fogadalmat tettek Szűz Máriának, hogy addig nem vágják le a haját, amíg férjhez nem megy - az örökös szeretetlenség légkörében tölti napjait. Apja, a mihaszna márki, aki naphosszat a narancsfák árnyékában lévő függőágyában hever, s felesége, az egykori szilaj, mesztic szépség születésétől kezdve együttesen gyűlölik a kislányt, mivel természete ellentétes az övékével. A törékeny és félénk, fehér bőrű, szelíd, kék szemű, csillogó hajú kislány szinte egyáltalán nem érintkezik szüleivel: a rabszolgákkal barátkozik s éjszakáit is ócska viskóikban tölti. Ama végzetes nap után azonban, amelyen egy fehér foltos veszett kutya megharapja Sierva María bokáját, megváltozik szülei magatartása.