A neves német író az ifjúsági regényével azokkal a gyerekekkel akarta megszerettetni a matematikát, akik e tantárgy nevének hallatán is megborzonganak. Főhősének, Robertnek egy éjszaka álmában megjelenik a számördög, akit természetesen azonnal elűzne, ám az nem hagyja magát. Aztán a fiú elmeséli neki, hogy dr. Pancser, a matektanár miféle szöveges példákkal zaklatja a tanulókat, amely példák életszerűtlenek és haszontalanok. Ezzel szemben a számördög kijelenti: „A számokban az az ördögi, hogy olyan egyszerűek”. Egy darab 1es számmal szinte minden matematikai művelet elvégezhető, majd sok-sok életből ellesett példán bizonyítja Robertnek, mi mindenre jó a matematikai tudás. Például segít abban, hogy a gyerekek igazságosan osszák el egymás között a rágógumit. Másnap éjszaka folytatódik az álom, újra fölbukkan a számördög, aki elbeszéli, hogy a legravaszabb szám a nulla; előadja, miként alkalmazták a római számokat, miközben az ókoriak nem ismerték a nullát. Robert esténként, lefekvés előtt szinte már várja, hogy álmában megjelenjék a számördög, aki roppant érdekes dolgokat mesél a számok világáról, sőt egyre bonyolultabb feladatokkal rukkol elő. Túljutnak a szorzáson, osztáson, a prímszámokon, a számológép alkalmazásának kérdésén, eljutnak a gyökvonásig, belekóstolnak a geometriába, a négyzetre emelésbe. Számördög számolatlanul áll elő érdekesnél érdekesebb feladatokkal, a fiú pedig egyre őszintébb érdeklődéssel oldja meg a példákat.