Cey-Bert Róbert Gyula regényes élete a Távol-Kelet hadszíntereire repíti el az olvasókat. A szerző ugyanis az 1956-os forradalmat követő emigrációja során a nyugati egyetemi éveket követően a jelentősebb távol-keleti összecsapások közepette találta magát. A sólyomharcos, aki nem más, mint maga a szerző, a dzsungelek gerillaharcaitól végül eljut a kommunista rendszert maga mögött hagyó harmadik Magyar Köztársaságba. Visszatér hazájába, hogy mindazt a tudást, amit a külföldi egyetemeken, valamint vándorlásai során megszerzett, az ország építése során kamatoztatni tudja. Amő táltos szerint a szerző küldetése a következő: „hogy kinyisd a honfitársaid tudatkapuját az ősök világa felé vezető úton”. Az idézet is világossá teszi, hogy a keleti ezotérikus tanok mennyire meghatározzák a kötet velejét.