"Joggal írhatnám tehát a névjegyemre: költő és librettista. S ez utóbbi éppen olyan nehéz mesterség, mint igaz krónikása lenni a lelkekben zajló történelemnek. (...) Tudom, hogy tőlem elsősorban verseskötetet várnak az olvasók. Ám olykor a librettista is szeretne a könyvheti listára felkerülni… Kérem, bocsássák meg ezt nekem" - ajánlja olvasója figyelmébe legújabb könyvét a Kossuth- és József Attila-díjas költő, egyszersmind Nádasdy Kálmán-díjas librettista, Baranyi Ferenc az Ünnepi Könyvhét előtt. Daljátékok, zenés tréfák és átkomponált operák adják e gazdag válogatás tartalmát, csakis olyanok, amelyeket teljes egészében Baranyi Ferenc írt (két esetben másodmagával), azaz a betétszámokon túlmenően magukat a darabokat is. Az öt évtizedes munkásságot felölelő gyűjteménynek rögtön az első darabja, az Ördögi színjáték avagy Bölcsészopera visszarepíti olvasóját a szövegíró - és szerzőtársa, Gyárfás Endre - fiatalságának idejébe (egészen pontosan 1961-be) és helyszínére, az ELTE-BTK aulájába. Itt Baranyi imádott, kutatott - és azóta részben lefordított - Dantéja gólyajelölt, akit az ötödéves Vergilius kalauzol át a Karon, miközben többek közt Fradi- és Újpest-drukkerrel, hamukázó hallgatóval és vizsgázó páriával találkoznak az operairodalom legváltozatosabb dallamaira. De írt Baranyi egyfelvonásos vígopera-librettót is Sarkadi Imre-novellából (Vendégek), daljátékot a Mátyás-anekdoták alapján (Szállt a holló) vagy Vörösmartyt parafrazálva (Erdők szép virága), sőt az utóbbi években oratóriumot (Vádoló múltunk, 2010), illetve monodrámát is az opera nagyjainak zenei "aláfestésével", éppen ötven évvel a Bölcsészopera után (Casta Diva). A kötetcímadó művet pedig az Operabarátok televíziós magazin különkiadásában mutatta be az MTV, többek közt a szerző - mint prózai színész - közreműködésével. A sehonnai borbély mindenkinek ajánlható, akit kíváncsivá tesz Baranyi Ferenc librettistai - vagy éppen a librettóiban megnyilvánuló, költői - oldala. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"