„Szlovákia a fenti történelmet jól ismeri. Hosszú éveken át egy bizonyos közösség célirányosan alakította azt. Ez a közösség magához ragadta annak a jogát, hogy döntéseket hozzon egy olyan nemzetről, amely részének valójában sosem érezte magát. Amikor 1968-ban az ország megszállását követően megtiltották nekem, hogy a sajtóban, a rádióban és a tévében dolgozzak és publikáljak, volt időm kutatni Szlovákia valódi történelmét. Meg kell említenem édesapám személyes tapasztalatainak befolyását is, aki az első világháború katonájaként járta be a Vajdaságot, odahaza pedig megélte az 1910-es választások során a kormány által elkövetett csalásokat csakúgy, mint a kiszucai történéseket is, mivel egy időben Csacán (Čadca) dolgozott gazdatisztként. Mindez máshogy hangzott, mint az, amit az iskolában tanultunk. Nézzük, miben tér el a propaganda a tényektől.”