A görög–római antikvitásból született európai és atlanti kultúra elmélete Josephine Quinn monumentális paradigmaváltó műve szerint nem tudományos tény, csupán a brit birodalmi ambíciók és a gyarmatosítás igazolására szolgáló, 19. századi ideológiai konstrukció. Az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem oktatója feltárja, hogy a modern nyugati civilizáció számos különböző terület és tevékenység kölcsönhatásából jött létre: éppúgy hatott rá a babiloni törvénykezés, az asszír öntözés, a föníciai hajózás, mint az indiai irodalom, az arab tudomány és a sztyeppei fémművesség. A változásokat a kereskedelem és a migráció idézi elő – a történelmet nem elszigetelten élő népek, hanem egymással kapcsolatba lépő emberek írják. Quinn irodalmi források és szent szövegek elemzése mellett a régészettudomány, valamint a szénizotópos kormeghatározás és a genetika legújabb eredményeiből merítve dönti meg az izolált fejlődés eredményeképpen létrejött nyugati csoda koncepcióját, és értelmezi át mindazt, amit identitásunkról, értékeinkről és múltunkról gondolunk.