Hahner Péter történész, a francia forradalom és az újkori forradalmak egyik legismertebb magyar kutatója, legújabb monográfiájában a modern történelem egyik legtöbbet vitatott eseményét értelmezi újra. Az 1789-ben kitört francia forradalom alapjaiban számolta fel a rendi társadalmat, meghirdette a szabadság, az egyenlőség és a népszuverenitás eszméit, miközben gyökeresen átalakította Franciaország politikai és társadalmi berendezkedését. Ugyanakkor a forradalom a jakobinus diktatúra és a terror időszakával arra is figyelmeztetett, hogy a szabadság nevében fellépő politikai mozgalmak is válhatnak az erőszak és az elnyomás eszközeivé. Hahner bemutatja, hogy a francia forradalom több mint két évszázadon át egyszerre jelentett követendő példát és elrettentő örökséget a későbbi forradalmi mozgalmak számára. A szabadságjogok, az emberi jogok és a modern polgári társadalom eszméi mellett ugyanis a terror, a politikai fanatizmus és a forradalmi erőszak mintái is ebből a történelmi tapasztalatból táplálkoztak. A szerző árnyalt képet rajzol a forradalom szereplőiről és eseményeiről, miközben érzékelteti, hogy a korszak máig heves történészi viták tárgya. Külön figyelmet fordít arra is, miként alakult ki a francia forradalom emlékezete, és hogyan vált a modern politikai gondolkodás egyik legfontosabb hivatkozási pontjává. A kötet egyik legnagyobb erénye, hogy a szerző nem egyszerűen elbeszéli az eseményeket, hanem azok hosszú távú történeti hatását is vizsgálja, bemutatva, miként formálták a 19–20. század forradalmi és ellenforradalmi ideológiáit.