Göncz László nem csupán irodalmi műveiben (Határ-szél, 201612189) örökítette meg a kisebbségi létformát, a ma Szlovénia észak-keleti részét alkotó Muravidék történetét, a jelen, nagy ívű monográfiát megelőzően is számos tudományos igénnyel megírt tanulmánnyal és ismeretterjesztő írással gyarapította a Muravidék 20. századi históriájáról tudottakat. A szerző könyve első felében ismerteti, hogy a Muravidék elnevezés alatt pontosan mit is ért, a terület ugyanis az első világháborút lezáró rendezések előtt nem bírt önálló közigazgatási jogkörrel, azt a magyar hatóságok nem tekintették egységes vidéknek. A 940 négyzetkilométernyi terület a Mura folyón túli térséget foglalja magában, melyet korábban Vendvidéknek, a szlovén lakosok Slovenska krajinának, azaz szlovén vidéknek nevezték, de olykor a Pomurje, vagyis Murántúl elnevezés is előfordul a forrásokban.