Csáky Pál Hangok a pusztából című novelláskötete a szlovákiai magyarság megélt tapasztalatainak hagyományos feldolgozásával foglalkozik. Politikai pályafutása befejezése után Csáky Pál teljes energiájával visszatért az irodalmi alkotáshoz. Saját bevallása szerint azokat a folyamatokat igyekszik feltérképezni, amelyek az elmúlt 50 évben a közép-európai emberek lelkében végbementek. Ebben a könyvben is pontosan ilyen történetekkel találkozunk, amelyek közül a legérdekesebbek a közvetlenül az 1989-es forradalom előtti és utáni eseményeken alapuló novellák – az, hogy miként élték meg ezeket a társadalmi mozgásokat különösen a dél-szlovákiai fiatalok. Közismert az is, hogy Csáky Csehországban végezte egyetemi tanulmányait, és ezen időszak alatt kapcsolatot épített ki a Charta ’77 szervezet néhány tagjával is. Ebben a könyvében kiemelten foglalkozik ezekkel a cseh kapcsolatokkal is, ami főként azért érdekes, mert a cseh ellenzéken belüli történéseket egy fiatal magyar főiskolai hallgató szemén keresztül mutatja be. Érdemes azt is megjegyezni, hogy ezeknek a sorsoknak az ábrázolása és megörökítése illeszkedik abba a globális trendbe, amely az olyan történetek megörökítésére törekszik, amelyek az elmúlt időszak legsikeresebb világprodukciós filmjeinek irodalmi alapjául szolgáltak. Csáky politikai múltjára való tekintettel azonban hangsúlyozni kell azt is, hogy a könyv tartalma tiszta szépirodalom, és nincsenek benne politikai utalások. Így tehát tisztán a nemrégiben hetvenedik életévét betöltött szerző erős szellemi-erkölcsi hátterű történeteinek előadásáról van szó.