Brassai Sámuelt úgy emlegetik, mint az "utolsó erdélyi polihisztort", aki foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával, közgazdaságtannal, zeneelmélettel, esztétikával, műkritikával, de az oktatásügyben is számos reform kezdeményezője volt. Brassainak ugyanakkor jelentősek leíró nyelvészeti - főleg mondattani - és módszertani tárgyú írásai is, melyek A magyar mondat címen három részben jelentek meg 1860 és 1884 közt. E máig is hivatkozott értekezésében (ehhez a jelen kiadásban még néhány hosszabb tanulmány csatlakozik, melyeket egy újabb kötetben a kisebb tanulmányok követnek majd) olyan jelentős megállapításokat tett, mint pl. hogy a mondat alappillére, "sarka" az ige, mely elképzelés - bizonyos megszorításokkal - ma általánosabban elfogadott, módszertani szempontból pedig hangsúlyozta az élőnyelvből való kiindulás fontosságát, ami a generatív grammatika alapját is képezi. A hazai elméleti nyelvészet kiválósága, Kiefer Ferenc előszavával, valamint a tanulmányokhoz tartozó végjegyzetekkel ellátott vaskos kötetnek minden komolyabb nyelvészeti gyűjteményben ott a helye. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"