A kortárs lengyel kulturális életet meghatározó költő és író esszéiből nyújt át egy csokorra való az MMA gondozásában megjelent kötet. Adam Zagajewski, noha hazánkban a kevésbé ismert lengyel alkotók egyike, nemzetközi megítélése, s úgy egyáltalán az életmű jelentősége kiemelt státusszal ruházza fel, s talán a jelen kötet is hozzájárul ahhoz, hogy alakja ismertebb és népszerűbb legyen a honi kulturális mezőben. Az esszék visszatérő témája az úton levés, a vándorlás örök antropológiai tapasztalata, amely mind az egyén, mind a közösségek életében meghatározó élményanyagként tételeződik: identitáskonstrukciók épülnek a vándorlásra, az otthon elvesztésének és megtalálásának vágyára, ami a huszadik századi lengyel történelemre gondolva korántsem tét nélküli jelenség. Zagajewski maga is az emigráns lengyel értelmiség sorait gazdagította. Esszéiből egy kutató, de általában derűs szellem térben és időben bejárt utazása rajzolódik ki, aki a lengyel történelmi meghatározottságból kiindulva a nyugati világ szellemi és kulturális javait maradéktalanul a magáévá teszi, miközben megőrzi masszív kulturális alapjait.