Csányi Vilmos neve évtizedek óta összefonódik az etológia, a viselkedéskutatás és a tudományos ismeretterjesztés hazai történetével, munkássága pedig alapvetően formálta azt, ahogyan az ember és az állatok kapcsolatáról gondolkodunk. A világhírű etológus kutatásai az állati és emberi viselkedés, a kulturális evolúció, valamint a közösségek működésének kérdéseire irányultak, miközben szépirodalmi műveiben is rendszeresen visszatér ezekhez a témákhoz. A látogató című regénye tulajdonképpen mindannak a tudásnak, tapasztalatnak és filozófiai gondolkodásnak az irodalmi összegzése, amelyet Csányi hosszú évtizedek kutatásai során felhalmozott. A történet főhőse Balázs, a biológus kutató, aki egy hétköznapi kutyasétáltatás közben váratlanul egy évezredekkel későbbi jövő társadalmába kerül. Ebben a különös világban az emberiség egy globális összeomlást követően új életformát alakított ki: a bolygón már csak néhány tízezer ember él, akik erőszakmentes, természettel harmóniában működő közösségekben léteznek. A regény dramatikus keretek közé ágyazva vizsgálja azokat a kérdéseket, amelyek Csányi egész életművének központi témái voltak: miként működnek az emberi közösségek, milyen szerepe van az együttműködésnek, és hogyan alakítja a kultúra az emberi viselkedést. A könyv különösen izgalmas vonása, hogy nem klasszikus disztópiát vagy technológiai sci-fit kínál, hanem inkább gondolatkísérletet arról, hogyan élhetne az emberiség egy fenntarthatóbb és békésebb világban.