Miklós Péter egy olyan huszadik századi történelmi eseménysort néz meg részletesen monográfiájában, amely a mai napig fájó sebként él számos magyar és közép-európai család életében. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művelődéstudományi Tanszékének egyetemi docense a kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazását vizsgálja. A második világháború során, majd azt követően is a győztes hatalmak teljes népcsoportokra kényszerítették rá az akaratukat. Úgy a magyarországi németek vagy Szovjetunióban élő ukránok, amikor a hatalom bűnösöket keres egy nemzeti tragédia magyarázataként vagy egy vesztes háború lezárásakor, emberi sorsok törnek egy pillanat alatt derékba. A téma már önmagában könyvtárnyi szakirodalommal bír, a szerző éppen ezért mikrotörténeti alapokon állva egy magyar vármegyére, Csanádra fókuszálva dolgozta fel a jelenséget, mely során Miklós Péter a levéltári források és a korabeli sajtóanyagok fényében hozza közelebb olvasóihoz a nyolcvan évvel korábbi eseményeket. A bevezetést követően a történész szerző a németek Csanád vármegyéből történő kitelepítését vizsgálja, majd a csehszlovák-magyar lakosságcserére tér át.