Csak a regény utószavából lehet arra következtetni, hogy a mű főszereplőjét az író Csapó Andorról, az ÁVO szürke eminenciásáról mintázta. Az egyes szám első személyben, szenvtelen hangon, sokszor ironikusan beszélő főhős nevét a könyv közepéig homály fedi, majd a II. világháború után, amikor az államvédelem szolgálatába lép, fölveszi az Utisz László álnevet. (Az „utisz” görög szó, jelentése: „senki sem”; ezzel az író azt jelzi, hogy a történelem iszonyatai mögött névtelen gazemberek álltak.) A főszereplő életéről annyit lehet tudni, hogy 1912-ben született egy Duna-menti faluban, és hogy addig élt szegényes, de normális életet, amíg az apja haza nem érkezett az orosz hadifogságból. Utána a brutális férfi pokollá tette a családja életét, ezért a főszereplő 11 éves korában, hátrahagyva mindent fölgyalogolt Budapestre, ahol kifutófiú lett egy titkos mulatóban, a fővárosi elit által látogatott Kirké Klubban.