Zsófi a hetvenes években nő fel Budapesten egy szigorúan vallásos családban. A hit egyszerre jelent számára menedéket és kockázatot. Zsófi kamaszként elfogadja Jézust megváltójának, és buzgó tagja lesz a gyülekezetnek. Ám ekkor belép az életébe Miki, aki szintén keresztény családban nőtt fel, de csak látogató marad Zsófi közösségében, és nem tér meg. Ezt a szerelmet sem Zsófi apja, sem a gyülekezet nem fogadja el. A lánynak választania kell. A hit mellett dönt. Ám ahogy telnek az évek, Zsófi biztosnak hitt világában egyre több repedés keletkezik. Vajon Lót igaz ember marad, amikor felkínálja lányait a csőcselék kénye-kedvére, csak a vendégeit ne bántsák? És Isten tényleg medvékkel tépet szét negyvenkét gúnyolódó gyermeket? Ha a depresszió a Sátán műve, és egy kisgyermek halála elfogadható, mert bizonyára ez Isten terve, akkor Zsófi nem érti ezt az Istent. A bizonyosságok helyét átveszi a kétely. A szív mást üzen, mint a Biblia. Zsófinak el kell döntenie: képes-e őszintén hinni – anélkül hogy feladná önmagát? A kételkedés szabadsága egyszerre fejlődésregény, szerelmi történet és lelki útkeresés. Érzékenyen és őszintén beszél hitről és hitvesztésről, közösségről és kirekesztésről, női szerepekről és választásokról, tanult vallásosságról és megélt igazságról. Ez a regény nem válaszokat ad – hanem bátorságot a kérdezéshez.