Márton László legújabb regénye egy rendhagyó könyvnek tekinthető, mivel a magyar zsidóság huszadik századi tragédiáját úgy dolgozza fel a főszereplő, Por Zsolt személyén keresztül, hogy rendre a hiányba, az emlékezés hiányos voltába fog ütközni az olvasó, ami részben a dokumentumok hiányának, megsemmisülésének, részben a családi kapcsolatok végletes megromlásának, s ebből kifolyólag a főszereplő érdektelenségének tudható be. Por Zsolt, akit korábban Porzsolt Ernőnek hívtak, egy nap postaládájában egy idézést talál. A levélből megtudja, hogy apai nagybátyja után, aki még kisgyermekként halt meg a második világháború alatt, a magyar állam kártérítést állapított meg a még elő családtagoknak.