Helmut Kohl 1998-as vereségét követően és az 1999-ben kirobbant pártadomány-ügy után kérdéses volt, mikor, és kinek a vezetésével térhet vissza a kormányzáshoz a Kereszténydemokrata Unió, a CDU. Az ezt követő tisztulási folyamatban már ekkor fontos szerepe volt a párt mecklenburg-elő-pomerániai elnökének, az utolsó Kohl-kormány környezetvédelmi miniszterének, Angela Merkelnek. 2000-ben aztán, a botrányban szintén érintett Wolfgang Schäuble lemondása után őt választották meg a CDU elnökének. Azóta tölti be a pártvezetői tisztséget, 2002-ben a CDU/CSU frakcióvezetője lett, majd 2005-ben Németország első női kancellárjává nevezték ki. Azóta - vagyis tizenegy éve - tölti be ezt a tisztséget, és sikerét az is jelzi, hogy 2012-ben, a hannoveri pártnapokon 98%-kal választották újra a pártelnöki tisztségben. Kohl bukása óta azonban nemcsak ő, hanem a CDU is hatalmas utat járt be. Vajon hogyan alakult át a CDU belső hierarchiája, működése, központi és regionális szervezetei? Miként változott ezen időszak alatt a párt álláspontja olyan kérdésekben, mint az oktatás, az atomenergia, a hadkötelezettség, a bevándorlók helyzete vagy az azonos neműek házassága? Mennyire megy ez szembe a CDU keresztény identitásával? Egyáltalán, mint jelent ma a "C" betű az Unió nevében? Mi volt Merkel szerepe ezen változásokban? Vajon belső kritikusainak van igaza, akik szerint látszólagos karakter- és arculatnélkülisége veszélyt jelent pártjára, vagy inkább ő a katalizátora a CDU-nak, amely mindig is a pragmatikus politizálást helyezte az ideológiai kérdések fölé? És hogyan alakulhat a CDU jövője? Ezen kérdésekre igyekszik válaszolni eredetileg 2013-ban megjelent kötetében a kereszténydemokrata újságíró-történész, Volker Resing, melynek szövegét - a legújabb változásokkal kapcsolatban - a magyar kiadáshoz szerkesztői jegyzetek formájában egészítették ki. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"