Balássy Ádám Miklós hiánypótló igénnyel megírt monográfiája egyrészt a kortárs jogelméleti diskurzusok felélénkítését, másrészt a törvényhozói gyakorlat elfogadottnak számító eljárásainak újragondolását szeretné elérni. Könyve két nagyobb egységből áll: az első rész (Jogelmélet; A jog társadalmi alapjai és forrásai; A jogi érvelés és annak logikai alapjai) jogbölcseleti alapozással indít; ugyanis a téma alapja nélkül a felvetett kérdésekre adott válaszok sem bírnának kellő fedezettel. A jogelméleti alapokról, normákról, és a jogelmélet erkölcsi alapjairól nyújtott áttekintését a jogforrások társadalmi gyökerének ismertetése teszi teljessé. A monográfia második része a jogelmélet és jogforrási problémáknak lett szentelve. A szerző céljai között szerepelt továbbá, hogy „vázat adjon a különböző normarendszerek – különösen a jogi normarendszer – nyelvi és logikai összefüggésének”. A második rész tétje a kormányrendeletek osztályozásában keresendő. Balássy Ádám ugyanis egy új, korábban nem létező rendszer alapjait fektette le, amely a határozatok és a törvények kapcsolatára irányul.