A 21. század nagy kihívásai között elsősorban nem arról fogunk beszélni, hogy miként érhetünk el újabb technológiai áttöréreseket, hanem hogy a korábban nem látott mértékben felgyorsult fejlesztések, egymást érő tudományos áttörések fényében miként lehet mindezt kordában tartani, szabott rend szerint haladva a köz javára fordítani. A jelen kötet szerzője a mesterséges intelligencia térnyeréséből adódó társadalmi, gazdasági és morális kérdéseket egyszerre helyezi klasszikus keretrendszerbe, s a humanizmus megújításának lehetősége és szükségszerűsége mellett száll síkra. Lovászy László monográfiája első felében részletekbe menően mutatja be, hogy a ma ismert világ miként alakult át a szemünk előtt a széles körben elterjedt és folyamatos fejlesztés alatt álló MI révén. Feltárja, hogy mi történik, amikor a mesterséges intelligencia kilép a digitális térből és humanoid interfészt kapva az emberi munkaerőt kiváltó robotként vesz részt a gyártási folyamatokban. A szerző a komplex kérdéskör tárgyalása közben nem feledkezik meg a nyugati világot egyre jobban foglalkoztató demográfiai aspektusról sem, lévén az elöregedő társadalmakban a munkaerő pótlása a bevándorlás iránti pozitív hozzállás dacára sem oldható meg ilyetén módon örökké. A robotok kínálhatnak megoldást, de éppen a mesterséges intelligencia és az autonóm robotok használata követelne nagyobb figyelmet, tudatosabb szabályozási politikát. Lovászy minden témakörnél kiemeli, hogy az EU, az USA vagy éppen Kína milyen politikát folytat, milyen irányelveket követ és érvényesít határain belül. A monográfia relevanciájához nem fér kétség; az olvasmányos módon megírt, alaposan végigjegyzetelt tudományos munka gondolatébresztő felvetésekkel lép az olvasók elé.