Az utóbbi évtized orvostudományának egyik legnagyobb, leginkább megosztó kérdése a homeopátia módszerének elfogadása. A „drasztikus” beavatkozással járó gyógyszeres gyógyítással szemben a homeopátia egy olyan módszert hirdet, amelynek lényege, hogy egy egészséges szervezetben kóros elváltozást okozó anyag egy hasonló elváltozásokkal bíró, egészségtelen szervezetben pont ellenkező módon, a gyógyulást segíti elő. A módszer fontos jellemzője, hogy a hatóanyag nem közvetlenül, hanem nagy mennyiségű vízben, rendkívül kicsi, azaz legalább milliomodnyi részben kerülve fogyasztandó, szinte nem is érintkezve a szervezettel. Vajon akkor miként hat? Teszik fel a kérdést a módszer kritikusai, akik szerint a homeopátia csupán a farmakológiai iparág legújabb húzása. A jelen kötet szerzője, a Homeophatic Educational Services amerikai alapítója ugyanakkor a módszer mellett érvel. Célja, hogy kötetével az átlag emberrel is megismertesse a homeopátia jelentőségét az emberiség történelmében. Az ismeretterjesztő jellegű munka első két fejezetében a homeopátia működésének elméletét magyarázza el röviden, valamint kitér a módszer támadásának okaira. A kötet háromnegyede ugyanakkor nem tudományos, hanem sokkal inkább kultúrtörténeti jellegű: a szerző végigtekint a kontinensek, elsősorban Európa és az Egyesült Államok országain és sorra veszi mindazokat az eseteket, amikor régen és ma élő tudósok, orvosok, művészek, politikusok, sportolók és vallási vezetők maguk is alkalmazták magukon a homeopátia módszerét. A kevéssé tudományos munka a téma kultúrtörténeti vetülete iránt érdeklődők számára ajánlható elsősorban.