A Pulitzer-emlékdíjas újságíró és író legújabb könyve a titkokról, az évtizedes elhallgatásról és a kimondás felszabadító erejéről szól. Schäffer Erzsébet rövid, tárcanovellákat idéző írásaiban örök emberi kérdéseket boncolgat, miközben az egyes életesemények partikularitása sem sérül, egyszeriségükben nyernek örök értelmet. A hetedik ajtó titkai csak arra várnak, hogy feltáruljanak az olvasók előtt, akik szórakoztató és elgondolkodtató, máskor megindító és drámaian szép történetekkel lesznek gazdagabbak, ha utat engednek a szerző szavainak. A novellák visszatérő szervező motívuma az emberi kapcsolatok kusza hálója, egy véletlen találkozás, amely az adott napot képes lehet a maga teljességében beragyogni. Schäffer Erzsébet narrátorát a nyitottság jellemzi, a másikhoz való odafordulás öröme. A mélyen empatikus szövegek egyszerű életképek realista ábrázolásából indulnak ki, s azokat emelik fennköltebb magaslatokra. Számvetés, elengedés és elfogadás – e szavakkal lehetne összefoglalni a kötet novelláit. A nyitó darab egy repülőútról szól: az egzisztenciális szorongás és kitettség érzetét végül egy harmonikus egységben működő család oszlatja el.