Gerzsenyi Gabriella harmadik kötete huszonhat novellának adott helyet. A gyűjteményből, hasonlóan a szerző korábbi műveihez, úgymint a Három lábbal a földön (202314234), előviláglik a szerző stabil alapokon álló szemlélete, azok a főbb motívumok, amik lassan visszatérő elemként szervezik a formálódó Gerzsenyi-életművet. A szerző Beregszászon született, majd egy nyíregyházi kitérő után Budapesten telepedett le. Történeteiben a hazátlanság, a hazajárás, a változó identitások, a lokalitáshoz kapcsolódó személyesség, s a háború alatt formálódó identitások egyaránt teret nyernek, de a kevésbé „komoly” politikai kérdéseket tárgyaló, egészen humoros és önreflexív pillanatok egyikében kiderül, hogy mi is forog tulajdonképpen kockán. A tizenötödik című novella a keresztény tanítás abszurditására irányítja olvasói figyelmét. A pedáns családanya tűkön ül: végre kirándulhatnak egyet hármasban, a kamaszok már kirepültek. Lencsi izgatottan várja a közös sétát és túrát, amikor azonban együtt bicikliztek haza, a gyalogátkelőhelynél Lencsi nem tudja otthagyni kedvelt játékát. Végül úgy tűnik, hogy a fiatal lány életét már nem lehet megmenteni, az anyát így végső gyászba sodorva. A kötetre jellemző az intellektuális pluralizmus, a különböző történetek (veszteség, gyász stb.) komor színekkel megfestett világát a többszínűsége ellenpontozza. Gerzsenyi Gabriella könyvét jó szívvel lehet érdeklődő olvasóknak ajánlani.