A német filozófus először 1885 táján gondolt arra, hogy megírja A hatalom akarása című könyvét, amelyhez éveken át jegyzeteket készítve gyűjtötte az anyagot. A könyv nem született meg, viszont hagyatékában fönnmaradt temérdek jegyzete, amely most tematikus szerkezetben, Óvári Sándor fordításában kerül a magyar érdeklődők elé. Természetesen e jegyzetanyag alapján sem lehet rekonstruálni az el nem készült opust; a fordító, összeállító célja is csak az volt, hogy a Nietzsche kritikai kiadásokban publikált jegyzetanyagot a lehető leghitelesebben tolmácsolja. Óvári Sándor – a jegyzetek keletkezésének dátumától függetlenül – hét nagy fejezetbe sorolta az anyagot: a kereszténységről, a nihilizmusról és az emberfeletti emberről (übermensch), a morálról, az élet princípiumáról és a dekadenciáról szóló részeket alakított ki; egy fejezetben pedig A hatalom akarása Nietzsche által kialakított tervezetét, könyvvázlatát közli. A filozófus 1888-ban készítette el tervezett, impozánsnak tetsző művének koncepcióját; eszerint két könyvben foglalta volna össze nézeteit a filozófia történetének áttekintésétől a moralitás kérdéskörén át az eszmények jelentőségének mérlegeléséig. A jegyzetekből összerakható kép alapján elmondható, hogy a mű mondandójának esszenciája az lett volna, hogy a világ nem más, mint a hatalomra törő akarat működése az egyes emberig lemenően. A jegyzetanyag Nietzsche szellemi sziporkáinak valóságos tárháza, hiszen egyfelől a filozófus sosem alkotott egyetlen nagy gondolati rendszert, másfelől amennyire filozófus volt, annyira költő is. Jegyzetei, töredékei frappánsak, szellemesek, olykor belletrisztikus megfogalmazásúak; számos megállapítása valóságos szentencia, aforizma, tézis. A jegyzeteket közreadó kötetben nyomon követhető a kereszténységtől elfordult Nietzsche gondolkodásának menete, például abban a tekintetben, hogy szerinte a lelki szegénység dicsérete nem más, mint a középszerűség pártolása. Isten létét is problémásnak tartotta, hiszen a mindent irányító fölső akarat szükségszerűen szembe megy a létezés törvényeivel.