Niccolò Machiavelli olasz író, történetfilozófus és politikus munkásságát elsősorban híres államelméleti műve (A fejedelem, legutóbb: 202224022) alapján ismeri a közönség. Magyarul most megjelent másik - szintén alapműnek számító - írása, A háború művészete joggal tekinthető a 16. század eleji európai eszmerendszerek egyéni megfogalmazású összegzésének. Machiavelli szerint a katonai rendszabályok antik mintái a haza feltétlen szeretetét fogalmazták meg, "elfajzásuk" következtében azonban elveszítették morális jelentőségüket. Művében arra törekedett, hogy visszaszerezze a hadászat hajdani erényének valamilyen formáját. A háború művészete párbeszédes jellegű alkotás, amely egy ma is létező firenzei parkban, az Orti Oricellariban gyülekező tudós elit köreiben lefolyt beszélgetésekből született 1519 és 1520 között. Szereplői - a házigazda Cosimo Rucellai és mások - a kor legismertebb zsoldosvezérével, Fabrizio Colonnával vitázva mondják el Machiavelli véleményét a katonaság megszervezéséről: elvi elkötelezettségét az állandó - antik mintára szerveződő - hadsereg mellett a zsoldosság ellenében; a különböző csapattestek előnyeiről (elsősorban a gyalogság értékeiről); a rendszeres sorozás morális szervező erejéről vagy a katonák (a tisztek és tisztesek) képzési rendszeréről; a katonai élet mindennapjainak megszervezéséről és a szükséges gazdasági háttér megteremtésének fontosságáról; a városok védelmének tudományos megtervezéséről csakúgy, mint a vezető katonai személyek karizmatikus tulajdonságának felhasználásáról. A kötet, amely elmélet és gyakorlat szerves összefonódását példázza, az európai hadtudomány első modern értekezésének is tekinthető: következtetései és ragyogó stílusa alapján egyaránt számíthat a katonapolitika, a történet- és az irodalomtudomány kedvelőinek-művelőinek érdeklődésére. Széles körben beszerezhető hadtudományi alapmű. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"