A geopolitika egyrészt egy máig formálódó akadémiai diszciplína, másrészt olyan általános kifejezés lett az utóbbi években, melyre előszeretettel hivatkoznak mind a külpolitikai elemzők, mind a politikusok. A kifejezés azt a megközelítést írja le nagy vonalakban, hogy az adott terület felett kontrollt gyakorló entitások, vagyis az államok akkor tudják a maximumot kihozni magukból, ha a természetes földrajzi határokig terjeszkednek, vagyis organikusan „lakják be” a rendelkezésükre álló teret. Világos, hogy ez a fogalmi rendszer nem törődik, vagy legalábbis a kialakulásakor nem törődött sokat az olyan népcsoportokkal, akik e természetes határok mindkét oldalán élnek, továbbá idejekorán a szociáldarwinista gondolatokkal is frigyre lépett az elmélet, s így a Harmadik Birodalomban előszeretettel alkalmazták politikai és katonai célok alátámasztására. A jelen kötet tudós szerzője a sok forrásból és ismeretből táplálkozó, mai napig alakuló diskurzuson belül szeretne rendet vágni.