Több könyvet is írt már a magyar futball ötvenes évekbeli történetéről a sport-szakíró Rózsahegyi László. Legutóbb általánosságban tekintette át A futball aranykorát (201424134), valamint külön kötetben mutatta be a Budapesti Honvéd labdarúgóit az ötvenes években (A Nagy Honvéd, 201318051). Legújabb könyve a Ferencváros történetét és labdarúgóit mutatja be a Rákosi-korszakban, bár a kötet alcíme kissé pontatlan, a szerző ugyanis az 1945 és 1957 közötti időszakot tárgyalja. Annak a Fradinak a történetét ismerteti, amely már akkor is több volt, mint egy klub, amely már a negyvenes évekre "izmussá" tudott válni. Amelyért határokon belül és kívül egyaránt sokan rajongtak, amely szinte eggyé vált a magyarságtudattal. De vajon mit tudott kezdeni egy ilyen intézménnyel bármely rendszer? Arra a Rákosi-rendszer korifeusai is rájöttek, hogy megszüntetése öngyilkos politika lett volna. Sokkal kézenfekvőbbnek tűnt, ha saját képükre próbálják formálni, mint ahogy az történt is. A Fradi az ideológiai hadszíntér egyik fontos terepe lett, miközben a csapatot gyakran többször lépéshátrányba kényszerítették a többi klubbal szemben. Ezen időszak Fradi-történetét mutatja be a kötet, amely a lehető legnagyobb részletességgel tárgyalja a klub 1945 és 1957 közötti valamennyi mérkőzését, az 1945/46. évi idény kivételével (vázlatosabban az 1941 és 1945 közötti időszakot is), gazdagon idézve a korabeli sajtóhírekből. A kötet elején helyet kapott egy-egy interjú szövege, amelyeket a szerző Rudas Ferenccel, Fenyvesi Mátéval, Friedmanszky Zoltánnal, Gyenes Andrással és Horváth Pállal folytatott. A szöveget fekete-fehér fotók kísérik, a kötet végén pedig megtaláljuk az ezen időszak alatt a klubban játszott labdarúgók rövid életrajzait, valamint az FTC tartalékcsapatai játékosainak listáját is. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"