Az amerikai születésű, Lengyelországban Radoslaw Sikorski külügyminiszter feleségeként élő újságírónő politikai esszéje egy emlék fölidézésével kezdődik. 1999. szilveszterekor nagy társaság volt együtt, különböző világnézetű, pártállású értelmiségiek, akik egy dologban egyetértettek, a demokrácia alapvető kérdéseiben. A szerző keserűen jegyzi meg, könyve megírása idején, 2020 táján már elképzelhetetlen volt. hogy ugyanez a társaság valamiben is egyet értsen. Könyvében azt a folyamatot kíséri figyelemmel, mi vezetett negyed évszázad alatt e megosztottsághoz. Szerinte a radikalizmusát addig némileg leplező lengyel Jog és Igazságosság Párt (PiS) 2015-ben szerzett parlamenti többségét az autoriter hatalom kiépítésére használta föl; hatalmába kerítette az igazságszolgáltatást, a közmédiát, a közszolgálatban dolgozókat pártkatonákra cserélte, és elbocsájtott diplomatákat és tábornokokat.