Gaálné Szabó Edith A demenciagondozás szociális konstrukciója című monográfiája a demenciával élő idősek ellátását társadalmi és szociológiai szempontból vizsgálja, különös figyelmet fordítva a családi és intézményi gondozók szerepére. A szerző abból indul ki, hogy a gondozás nem pusztán egészségügyi vagy szociális szolgáltatás, hanem a résztvevők közötti kapcsolatokban és kölcsönös szerepértelmezésekben folyamatosan formálódó tevékenység. Elméleti megközelítésében a szociális konstrukcionizmusra és a társas kapcsolatok úgynevezett konvojmodelljére támaszkodik, amelyek segítségével feltárható a gondozói hálózatok működése és változása. A 2024-ben megvédett doktori kutatására épülő kötet kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaz, statisztikai elemzésekkel és gondozókkal készített interjúkkal vizsgálva a hazai demenciaellátás sajátosságait. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a demencia felismerése és diagnosztizálása gyakran későn történik meg, miközben a családtagok jelentős fizikai, lelki és anyagi terheket vállalnak hozzátartozóik ellátásában. A szerző részletekbe menően kitér a demencia társadalmi és szociális relevanciájára, a degeneratív betegségben szenvedők növekvő arányára, az időskori magányosság és elszigetelődés kapcsolatára a betegség kialakulását tekintve. A monográfia részletesen foglalkozik az otthoni gondozásról az intézményi ellátásra történő áttéréssel, amely nemcsak a feladatok átrendeződését, hanem a családtagok gondozói identitásának megváltozását is magával hozza.