A francia eredetű cisztercita rend hazánkban III. Béla királyunk uralkodása idején, a 11. század végén erősödött meg az uralkodó francia feleségének és kapcsolatainak hatására. A ma Ausztria területén fekvő Borsmonostor (Klostermarienberg) apátságát a Miskolc nemzetségből való Domokos bán alapította 1194-ben, majd 1195-ben bekövetkezett halála után fia, Bors gyakorolta fölötte hosszú ideig a kegyúri jogokat. A monostor alapításának hátterében Domokos bán fogadalma állt, aki a keresztes hadjáratban kívánt részt venni, de miután teljesíteni nem tudta, a kolostor alapításával váltotta meg szent fogadalmát, és az osztrák Henrik heiligenkreuzi apáttól kért szerzeteseket. Az egri cisztercita tanár, Fránek Dömötör 1910-ben bölcsészdoktori értekezésként írta meg az apátság Árpád-kori történetét az egykorú források tükrében. Az apátság alapításának hátteréül felvázolja a cisztercita rend rövid történetét, a borsmonostori apátság alapítását, birtokait, birtokpereit, jövedelmeit, kiváltságait, függelékben pedig közli a név szerint ismert apátokat és más rangú szerzeteseket. A munka igen jelentős forrás az Árpád-kori magyar egyháztörténet, főként a kolostoralapítások társadalmi háttere szempontjából, ám sajnos a jelen kiadás az eredeti szöveg nem túl jó minőségű reprintje, beszerzése ennek fényében javasolható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"