A Tanácsköztársaság bukása után nem sokkal, még 1919-ben jelentette meg a jelen kiadás alapjául is szolgáló könyvét Tápay-Szabó László, aki az események miatti sokkot kiheverve objektív módon szeretett volna beszámolni közelmúltja jelentős történéseiről. A könyvet antibolsevista alapokról írta a szerző, s a Károlyi majd Kun vezette mozgalmakat tette felelőssé minden tragédiáért, amely az országot és népét ekkor és később is érte. A könyv a megjelenést követően a korszak keresztény és nemzeti újságírói között jelentős visszhangra lelt: a szerző próbálja megfejteni annak az okát, hogy egy ekkor még komoly hadsereggel bíró ország, s annak polgári lakossága miért nem tudott ellenállni a baloldali forradalomnak, hogyan tudták olyan könnyen átvenni a hatalmat.