A magyar nép emlékezetében Rózsa Sándor élő legenda. A betyár életéről számos író megemlékezett már Krúdy Gyulától (199821169, hangoskönyv: 200906278) Tömörkényen át (200925409) Móricz Zsigmondig (201010265; 201023252), sőt az utóbbi alapján 1979-ben Szinetár Miklós rendezett emlékezetes hét részes tévéfilmsorozatot. Ő a magyar történelem leghíresebb betyárja, nevéhez számtalan legendás és valódi rablás fűződik. Ez a karizmatikus ember nem véletlenül lett a pusztai életmód, a magyar virtus és szabadságvágy szimbóluma. Nemes János „betyárkirályról” szóló könyvborítójának már a westernkultúrában megszokott betűtípusa is elárulja, újabb kalandos feldolgozással van dolgunk. A szerző két komoly szakmunkára támaszkodva (Minamizuka Shingo japán hungarológus: Rózsa Sándor. Betyár vagy bandita? 200919031 és Szentesi Zöldi László újságíró: Rózsa Sándor. Legenda és valóság, legutóbb: 200623229) teszi fel a kérdést: ki is volt valójában Rózsa Sándor, a szegedi tanyavilág szülötte? Egyszerű pásztor, aki csupán élni szeretett volna a kor elviselhetetlen körülményei között, vagy személyes szabadságáért küzdő, meg nem alkuvó harcos, vagy egy hétköznapi bandita, útonálló? Az író nem ítélkezik, fülszövegben megfogalmazott célja szerint „csupán egy régmúlt eseményt szeretne az olvasó elé tárni regényes formában”. A magánkiadásban megjelent, illusztrációk nélküli műben tehát a „Rúzsa gyerek” a mindennapok hőse, aki megsarcolja az elnyomót, segíti az elesett szegényeket. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"