Több mint kéthavi ostrom után, 1941. október 16-án szállták meg Odesszát a román és német seregek, és ezzel kezdetét vette az odesszai holokauszt. Becslések szerint az itt menedéket keresőkkel együtt mintegy százezer ember esett csapdába az egykor virágzó kikötővárosban; közülük 1943 januárjára alig pár tucat kényszermunkás és néhány bujkáló maradt. Utóbbiak közé tartozott Ljuszja Kalika, aki – a szomszédok segítségével – egy földbe ásott pincében vészelte át a megszállás hónapjait. A pince dohos, nyirkos levegőjében szétmállott naplóját évtizedekkel később írta újra, hogy emléket állítson azoknak, akik nem élték túl, és azoknak, akiknek az életét köszönheti. Mert ami történt, nem merülhet feledésbe.