A nyelv kreativitása nemcsak abban mutatkozik meg, hogy véges számú elemből elvileg végtelen számú mondatot képes alkotni, hanem abban is, hogy képes tipikus beszédhelyzeteket állandósult, kötött szerkezetű szókapcsolatokkal jellemezni. Ezek közé tartoznak a közmondások, melyeknek két főbb csoportját az ún. "helyzetmondatok" vagy konvencionális szójárások ("Szépre száll a füst!") és az általános érvénnyel használt életbölcsességek, szállóigék, idézetek ("Ki korán kel, aranyat lel!") alkotják. A jelen kötet ötszáz magyar közmondást gyűjt egybe, nagy hangsúlyt fektetve a fiatalabb generáció nyelvhasználatára, így viszonylag tág teret enged a "szleng" stílusfordulatoknak, kiegészítve lényegre törő jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri mutatóval, illetve teljes körű szómutatóval.