Székely Ferenc Erdélyben, később Magyarországon praktizált sebészként, és mint ilyen, számos izgalmas, élet-halál kérdésében döntő percet élt át. Ezeknek állít emléket kis könyvében, amelynek a címében szereplő számok a következőket jelentik: fél évszázadig volt gyakorló orvos; 5 percig bírja az emberi agy oxigén nélkül, vagyis az orvosnak 5 perce van, hogy a klinikai halál állapotából visszahozza a betegét; és 5 olyan esetet idéz föl, amikor ezen a bizonyos 5 percen múlott a páciens élete. Még fiatal, pályakezdő orvosként kellett megoperálnia egy igen befolyásos, nagytekintélyű, már 70 fölött járó orvos kollégáját sérvvel. Csakhogy műtét közben leállt a beteg szívműködése, így az egyszerű rutinműtétből egy pillanat alatt szívműtét lett (A hálátlan beteg). Altató orvosként működött közre egy súlyos bútorgyári baleset sérültjének megmentési kísérletében (Munkabaleset). Az emlékezetes öt percek sorában szerepel még gyors életmentő gégemetszés és szívműtét is. Az utolsó történet már Magyarországon esett meg; Nógrád megyében háziorvosként mentett meg egy falánk idős embert, akinek a torkán megakadt a csirkecsont. A kis kötet második felében további kilenc történet olvasható – orvosi pályájának érdekes epizódjait, emlékezetes „sztorijait” idézi föl. Ezek között is előfordult munkahelyi baleset égési sérültjének ellátása, félreértésből adódó téves gyógyszeradagolás miatti vészhelyzet, sőt előfordult a felelőtlen altató orvos miatti haláleset is. Székely Ferenc könyvének egyik summázata az lehet, hogy a legfölkészültebb orvos a legmodernebb műszerek és felszerelések mellett is rá van szorulva a szerencsére, a gyorsaság és a találékonyság erényére, és nem utolsó sorban szüksége van jó megérzéseire, sejtéseire. Az izgalmas történeteket tartalmazó kötet alaposabb olvasószerkesztői, szöveggondozói munkát érdemelt volna. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"