A kortárs magyar líra széles tablóját kínálja olvasóinak a Székelyhidi Zsolt szerkesztésében megjelent kötet, amely amellett, hogy reprezentatív igénnyel ad helyet e nem mindennapi seregszemlének, a szövegek és a költők művészi portréja együtt hozza létre a kötet sajátos jelentését. Eltérő generációk adnak számot világ- és léttapasztalatuk lírai párlatáról. Megszólalásmódok, az alanyi líra felerősödése vagy éppen a tárgyias líra javára történő visszaszorulása jellemzi a kötetbe felvett költők szövegeit, melyeket a nyugvópontot kereső, de mégis biztos erkölcsi mércével bíró szemlélet köt össze. Egy-egy vers természetesen a legritkább esetben alkalmas arra, hogy azon keresztül egy teljes költői életmű kibontakozzon, a kötetnek nem is ez a célja. A teljesség igénye nélkül kínál fel újabb és újabb lehetőségeket arra, hogy az olvasó kapcsolatba kerüljön a kortárs kultúrával, megértsen valami lényegit abból, ahogy egy nyolcvan- vagy ahogy egy huszonéves költő lát a mai Magyarországon. Kordokumentum, lírai keresztmetszet, amely hosszabb távon is biztos vonatkoztatási pontként fog előlépni, egy olyan közösségi lenyomatként, amely mentes a szekértáborok világától.