Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
„Nemzetközi hírű jogtudós jegyez itt esszéket, aki tanárként, igazságügy-miniszterként, és megannyi nemzetközi döntőbíróság tagjaként szerzett hatalmas tapasztalat birtokában alakítja a szövegeit. A területi ív: a bánáti Nagybecskerek, Újvidék, Belgrád, azaz az egykori Jugoszlávia, majd a Harvard Egyetem, mint a tanulás, és a különböző amerikai egyetemi városok, valamint Budapest, azaz a Közép-Európai Egyetem, mint a tanítás színhelyei. És folytonos ingamozgás Magyarország és Szerbia között. A temporális vonalak sem kevésbé figyelemre méltóak: a múlt század, forradalmi elemeket is kiérlelő, hatvanas éveitől a bizonytalanság terhét viselő mai időkig terjednek. Várady Tibor, a legendás vonatkozásokkal bíró Új Symposion folyóirat első nemzedékének jeles képviselőjevalóban esszéket ír, hiszen önmagát is megmutatva formálja tárgyát. Természetesen alapvető életirányának megfelelően különös figyelmet fordít jogi kérdések elemzésére: teszi ezt azonban nem-konvencionális módon, megannyi elbeszélői látószög beemelésével, megjelenítve akár a jog ellentmondásos aspektusait is. Írásgyakorlatának része, hogy ideológiává szilárdult fogalmakat értelmez, amelyek bevett szókincsünket mozgatják, egyúttal összezavarva bennünket a valóságok, az ellenvalóságok, és a valóságvesztések játékában: populizmus, antikommunizmus, önigazgatás, számszerűsített mércék, amelyek kijelölik az ember helyét. Várady Tibor tágítja az esszé teherbírását, amely ily módon ideológiakritikai szerepbe kerül: általa egy nagy szélességű korbírálat rajzolódik ki.” (Losoncz Alpár)

Hamarosan rendelhető

Valóságmentes világhoz

Várady Tibor

Borító ár
4 200 Ft
Várható ár
3 780 Ft

Várható megjelenés: 2026.07

Termék részletes adatai
Szerző
Várady Tibor
ISBN
9789633385852
Nyelv
magyar
Kiadó
Napvilág
Cikkszám
3001102478

Teljes leírás
„Nemzetközi hírű jogtudós jegyez itt esszéket, aki tanárként, igazságügy-miniszterként, és megannyi nemzetközi döntőbíróság tagjaként szerzett hatalmas tapasztalat birtokában alakítja a szövegeit. A területi ív: a bánáti Nagybecskerek, Újvidék, Belgrád, azaz az egykori Jugoszlávia, majd a Harvard Egyetem, mint a tanulás, és a különböző amerikai egyetemi városok, valamint Budapest, azaz a Közép-Európai Egyetem, mint a tanítás színhelyei. És folytonos ingamozgás Magyarország és Szerbia között. A temporális vonalak sem kevésbé figyelemre méltóak: a múlt század, forradalmi elemeket is kiérlelő, hatvanas éveitől a bizonytalanság terhét viselő mai időkig terjednek. Várady Tibor, a legendás vonatkozásokkal bíró Új Symposion folyóirat első nemzedékének jeles képviselőjevalóban esszéket ír, hiszen önmagát is megmutatva formálja tárgyát. Természetesen alapvető életirányának megfelelően különös figyelmet fordít jogi kérdések elemzésére: teszi ezt azonban nem-konvencionális módon, megannyi elbeszélői látószög beemelésével, megjelenítve akár a jog ellentmondásos aspektusait is. Írásgyakorlatának része, hogy ideológiává szilárdult fogalmakat értelmez, amelyek bevett szókincsünket mozgatják, egyúttal összezavarva bennünket a valóságok, az ellenvalóságok, és a valóságvesztések játékában: populizmus, antikommunizmus, önigazgatás, számszerűsített mércék, amelyek kijelölik az ember helyét. Várady Tibor tágítja az esszé teherbírását, amely ily módon ideológiakritikai szerepbe kerül: általa egy nagy szélességű korbírálat rajzolódik ki.” (Losoncz Alpár)