A csaknem kétszáz verset tartalmazó antológiában található, nagyon különböző színvonalú költemények mindegyike 1956-ban, közvetlenül a forradalom kitörése előtt, a forradalom napjaiban és a megtorlás korszakában született. Szerzőik többsége ismeretlen vagy "névtelen", ugyanakkor számos darab szerzője a 20. századi magyar líra nagysága (Illyés Gyula, Gazdag Erzsi, Vas István, Zelk Zoltán stb.) Az összeállítás laza időrendet tart. Az első fejezet (A szájak szóra nyílnak) az 50-es évek immár elviselhetetlenné váló diktatúrájával szembeszegülő, a hallgatást, a mellébeszélést tovább nem tűrő költők első megnyilatkozásaiból ad közre néhányat. Ezután az október 23-át köszöntő, a forradalmi ifjúságot éltető versek sora következik. Külön fejezet fogja össze a szabadság mámoros napjaiban fogant, többnyire himnikus szárnyalású költeményeket. A következő részek (Ég a város; Siratóének) a gyásznak, az áldozatok siratásának komor énekei. Jelen kiadásban a korábbi utolsó két fejezet egy cím alá (Ne bántsd a magyart!) került. Valamennyi fejezetben megtalálhatók az amatőr verselők, a névtelenek vagy éppen az álnév alatt írók költeményei, a városi folklór darabjai, a népies rigmusokra emlékeztető gúnyversek. Az alcímben jelzettől eltérően inkább verseket, és jóval kevesebb gúnyiratot tartalmaz a kiadvány. Az antológia fontos része a Jegyzetek, ahol valamennyi (ismert) szerzőről rövid lexikoncikk található, olyan életrajzi és pályaadatok sora, amely főképp az 50-es évekre vonatkozik. Itt találjuk a költemények, röpiratok eredeti vagy első megjelenési adatait is; a versek alatt, ha ismert, keletkezési idejük szerepel. E mostani javított kiadás sajnos sem a fülszövegben, sem elő- vagy utószóban nem tájékoztat a végrehajtott változtatásokról. Terjedelme az alapkiadáshoz képest (200204250) kb. hetven oldallal bővült. Legutóbb előző (2., jav., bőv.) kiadását ajánlottuk a 200425391-es számon.