Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Romhányi Beatrix középkor-történész fő kutatási területe a középkori egyház és szerzetesség története. Korábban ismertetett köteteiben (A lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn, 201013041; Kolduló barátok, gazdálkodó szerzetesek : koldulórendi gazdálkodás a késő középkori Magyarországon, 201826027) a pálos rend kolostorainak középkori birtokszerkezetét, gazdálkodását és jövedelemtípusait tárgyalta, majd pedig a koldulórendi gazdálkodást ismertette a késő középkori Magyarországon. Legújabb munkája sajátos vizualizációs elvek mentén összegzi a közékorról való ismereteket. A szerző atlaszában ugyanis térképekre vetítve tárja a szakma és a laikus olvasók elé, amit az írott és a tárgyi forrásokból ismeretként ki lehetett nyerni adott témakörre vetítve. A középkori Magyar Királyság így egy olyan oldalát képes felmutatni, amely az írott tanulmányok médium keresztül nem valósulhatna meg. A térkép ismeretek közöl, de azokat saját elvek szerint, jóval sűrűbben tudja felmutatni. Eközben olyan részletekre, összefüggésekre is fény derülhet, melyek máskülönben nem lennének ennyire szembeötlőek
Romhányi Beatrix (1967-)

Kisatlasz a középkori Magyar Királyság történeti földrajzának tanulmányozásához (11-16. század) / A Historical Geographical Atlas of the Medieval Kingdom of Hungary (11th-16th century)

Borító ár
8 900 Ft
Aktuális online ár
8 010 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Romhányi Beatrix (1967-)
ISBN
9786156388827
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
176 o.
Kiadás pontos dátuma
2024.11.20
Kiadó
Martin Opitz K.
Cikkszám
3001090486

Darabszám
Teljes leírás
Romhányi Beatrix középkor-történész fő kutatási területe a középkori egyház és szerzetesség története. Korábban ismertetett köteteiben (A lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn, 201013041; Kolduló barátok, gazdálkodó szerzetesek : koldulórendi gazdálkodás a késő középkori Magyarországon, 201826027) a pálos rend kolostorainak középkori birtokszerkezetét, gazdálkodását és jövedelemtípusait tárgyalta, majd pedig a koldulórendi gazdálkodást ismertette a késő középkori Magyarországon. Legújabb munkája sajátos vizualizációs elvek mentén összegzi a közékorról való ismereteket. A szerző atlaszában ugyanis térképekre vetítve tárja a szakma és a laikus olvasók elé, amit az írott és a tárgyi forrásokból ismeretként ki lehetett nyerni adott témakörre vetítve. A középkori Magyar Királyság így egy olyan oldalát képes felmutatni, amely az írott tanulmányok médium keresztül nem valósulhatna meg. A térkép ismeretek közöl, de azokat saját elvek szerint, jóval sűrűbben tudja felmutatni. Eközben olyan részletekre, összefüggésekre is fény derülhet, melyek máskülönben nem lennének ennyire szembeötlőek