Ádám Tamás a lírai életművét tudatosan építő költő, aki 1982 és 2010 között keletkezett verseit közreadó Tetovált csuhébabák (2011), illetve a 2014-2016 között írott darabokat közlő Szomjas víztorony (2019) című kötete után most a 2017 és 2021 közti termést bocsátja az olvasók elé Hegyi beszédében, amely összességében a nyolcadik verseskönyve. E műve is a rá jellemző vonásokat mutatja; közülük a legszembetűnőbb az erőteljes nyelvezet, a szuggesztív kifejezésmód, a lírai én már-már tolakodó előtérbe állítása, a sorssal és élettapasztalatokkal számot vető attitűd, valamint a ciklusokat, verscsoportokat karakteresen meghatározó motivika alkalmazása.