Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
1954-ben Agatha Christie elhatározta, hogy egy megírandó novellája jogdíjából színes üvegablakokat csináltat a helyi templomnak. A novellából azonban kisregény lett, ezért egyetlen magazin sem tudta közölni, Christie pedig nem lerövidítette, hanem kibővítette: így született a Gyilkosvadászat. Az eredeti kisregény, A Greenshore-gloriett viszont egészen 2014-ig kéziratban maradt – most azonban megtudhatjuk, milyen volt eredetileg Mrs. Ariadne Oliver és Poirot játéknak induló kalandja Sir George Stubbs vidéki kastélyában. Annyit elárulhatunk, kedvenc belga nyomozónk ezúttal sem hagy minket cserben – ahogy Agatha Christie sem hagyta kedvenc templomát: az üvegablakok elkészítéséért végül egy Miss Marple-novellával, a Greenshaw bolondvárával „fizetett”. „Nem értem, hogy miért akarják mindenáron rávenni az írókat, hogy az írásról beszéljenek. Az ember azt gondolná, hogy az írónak az a dolga, hogy írjon, nem pedig az, hogy beszéljen.”

Hamarosan rendelhető

A Greenshore-gloriett

Christie, Agatha

Borító ár
3 499 Ft
Várható ár
3 149 Ft

Várható megjelenés: 2026.03

Termék részletes adatai
Szerző
Christie, Agatha
ISBN
9789636205867
Nyelv
magyar
Kiadó
Helikon
Cikkszám
3001099365

Teljes leírás
1954-ben Agatha Christie elhatározta, hogy egy megírandó novellája jogdíjából színes üvegablakokat csináltat a helyi templomnak. A novellából azonban kisregény lett, ezért egyetlen magazin sem tudta közölni, Christie pedig nem lerövidítette, hanem kibővítette: így született a Gyilkosvadászat. Az eredeti kisregény, A Greenshore-gloriett viszont egészen 2014-ig kéziratban maradt – most azonban megtudhatjuk, milyen volt eredetileg Mrs. Ariadne Oliver és Poirot játéknak induló kalandja Sir George Stubbs vidéki kastélyában. Annyit elárulhatunk, kedvenc belga nyomozónk ezúttal sem hagy minket cserben – ahogy Agatha Christie sem hagyta kedvenc templomát: az üvegablakok elkészítéséért végül egy Miss Marple-novellával, a Greenshaw bolondvárával „fizetett”. „Nem értem, hogy miért akarják mindenáron rávenni az írókat, hogy az írásról beszéljenek. Az ember azt gondolná, hogy az írónak az a dolga, hogy írjon, nem pedig az, hogy beszéljen.”