„Freyburg kisasszony egy év és tizenegy hónap boldogtalanság után fürdőszobai csempére emlékeztető kabátjában, tengerkék kötött sapkájában, gurulós bőröndjével nekivágott, hogy megtalálja a boldogságot, ami minden jel szerinte a Déli pályaudvarról indult.” Szalay Álmos legújabb könyvének első oldalain olvashatjuk az idézetet, amikor a protagonista, Dodi Freyburg végre megunja a boldogtalanságot, az egyhelyben toporgó életét, s bár berakott ugyan még egy mosást, a program lejárta előtt gyorsan megtömi táskáját, és mielőtt a megszokás vagy a félelem úrrá lennének rajta, elhagyja lakását, és a téli hóesésben átélt delíriumos állapotban nekivág az ismeretlennek.