Carl Gustav Jung - aki egyébként is nagy érdeklődéssel fordult az ezoterika felé - az 1920-as években kezdett elmélyülten foglalkozni az alkímiával. Ennek az oka az volt, hogy az alkímia összetett szimbolikájában a tudatalattiból eredő ősképeket ismerte fel, s így az alkímiai tanításokat egyébként nehezen körvonalazható lelki-szellemi folyamatok képi manifesztációjaként értelmezte. E témakör vonzásában született a jelen válogatásban helyet kapott öt tanulmánya is, amelyek egyfajta bevezetésnek tekinthetőek később alkímiai témájú műveihez.

Szolgáltatásaink minőségének folyamatos, magas szinten tartása érdekében a weboldalon cookie-kat használunk, annak érdekében, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

További információk

Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13.) (FV)

További ajánlataink

A személyiség fejlődése

A szimbolikus élet (ÖM 18/II)

Pszichológia és alkímia (ÖM 12)

A tudattalan dinamikája (ÖM 8)

A szimbolikus élet

Az archetípusok és a kollektív tudattalan 9/1.

A szellem jelensége a művészetben és a tudományban

Két írás az analitikus pszichológiáról

Lélektani típusok

Freud és a pszichoanalízis (ÖM 4.) (FV)

A pszichoterápia gyakorlata (ÖM 16.) (FV)

A nyugati és a keleti vallások lélektanáról (ÖM 11.) (FV)

Keresés

Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13.) (FV)

További ajánlataink

Árinfó

Webshop kód információ