Teljes leírás
A nemzetközi ismertségű moldáviai román költőnő verseinek szembeötlő vonása, hogy minden poétikus megnyilatkozása azon nyomban univerzalizmust jelent. Valamennyi impressziója, meglátott életmozzanata, lelki rezdülése azonnal elhelyeződik a létezés nagy egészében. A hajnal eljötte – paradox módon – az apokalipszist idézi (Az apokalipszis magja); lelki válsága „valami szent ismeretlen mélység” látomását hívja elő (A nagy senki); a tánc egy mozdulata a „láthatatlan óriás fényszilánkjának” képzetét involválja (Tánc minden).