Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
A kortárs olasz irodalom ünnepelt költője, Franco Cajani újabb verseskötetben adja közre lírai mélységű gondolatait a múló időről, a kultúráról, az emlékekről és a költészet feladatáról. Cajani lebegtetett versnyelve az álmok mindent körülölelő, fátyolszerű világát idézi meg, melyben a valóság, az emlékek és a fikció szétszálazhatatlanul elkeveredik. A költő önéletrajzi ihletettségű versei közül a 26. darabot mindenképpen érdemes kiemelni, amely a költővé válás tapasztalatát is bemutatja: „Egynap dicsősége senkit sem lakat jól / a babérkoszorú ígérete több évre szól / sok ha könyvre / szétosztogatott verseskötetekre / versekre idegen nyelveken / de a megdicsőülés nem mindig a szerző jutalma / mindig ölelj hát valakit / aki kezét nyújtja / már nem húz mélyre a próbálkozás”, de itt említhetjük a 13. darabot is, amely a befogadás esztétikai és lélektani oldalát boncolgatja, miközben az irodalmi nyilvánosság, a szövegek értelmezése is szóba kerül.
Cajani, Franco (1943-)

Sognando all'indietro due - Visszapergetett álmok másodszor

Borító ár
2 000 Ft
Aktuális online ár
1 600 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Cajani, Franco (1943-)
ISBN
9789635341566
Egyéb szerzőség
Sztanó László (1966-) (ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2023
Méret
131 o.
Kiadó
Hungarovox
Cikkszám
3001079773
Alcím
2020-2022 versek Sztanó László fordításában

Darabszám
Teljes leírás
A kortárs olasz irodalom ünnepelt költője, Franco Cajani újabb verseskötetben adja közre lírai mélységű gondolatait a múló időről, a kultúráról, az emlékekről és a költészet feladatáról. Cajani lebegtetett versnyelve az álmok mindent körülölelő, fátyolszerű világát idézi meg, melyben a valóság, az emlékek és a fikció szétszálazhatatlanul elkeveredik. A költő önéletrajzi ihletettségű versei közül a 26. darabot mindenképpen érdemes kiemelni, amely a költővé válás tapasztalatát is bemutatja: „Egynap dicsősége senkit sem lakat jól / a babérkoszorú ígérete több évre szól / sok ha könyvre / szétosztogatott verseskötetekre / versekre idegen nyelveken / de a megdicsőülés nem mindig a szerző jutalma / mindig ölelj hát valakit / aki kezét nyújtja / már nem húz mélyre a próbálkozás”, de itt említhetjük a 13. darabot is, amely a befogadás esztétikai és lélektani oldalát boncolgatja, miközben az irodalmi nyilvánosság, a szövegek értelmezése is szóba kerül.