Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Bánó Attila újabb történelmi témájú könyvvel jelentkezett, melyben a szerző az 1940-es év eseményeit dolgozza fel. A kötet a második bécsi döntéssel (1940. augusztus 30.) foglalkozik részletesen. Számos fekete-fehér és színes fotón keresztül hozza testközelbe a nyolcvanöt évvel ezelőtt történet eseményeket. A szerző először a trianoni béke részleteit ismerteti, a történelmi hátteret, majd a béke után Romániához került Erdély magyar lakosságának helyzetét. Ezt irodalmi idézetekkel, napló- és levélrészletekkel teszi még hitelesebbé. Majd a bécsi döntés körülményeit nézi meg közelebbről, úgy a román, mint a magyar fél tevékenységét, illetve végül a német és olasz döntőbizottság szerepét és összetételét. A magyar kormány még a szovjetek részéről is kapott ajánlatot, amely Románia közös megtámadását jelentette volna. A Horthy Miklós vezette jobboldali beállítottságú ország ezt elutasította, viszont a helyzet a románokkal továbbra is feszült maradt. Végül Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter döntötte le a kérdést.

Bánó Attila (1945-)

Észak-Erdély hazatért, 1940

Borító ár
11 990 Ft
Kötött ár
10 791 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Bánó Attila (1945-)
ISBN
9786156502506
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2025
Méret
455 o.
Kiadás pontos dátuma
2025.05.30
Kiadó
Erdélyi Szalon Kvk.
Cikkszám
3001093591

Darabszám
Teljes leírás
Bánó Attila újabb történelmi témájú könyvvel jelentkezett, melyben a szerző az 1940-es év eseményeit dolgozza fel. A kötet a második bécsi döntéssel (1940. augusztus 30.) foglalkozik részletesen. Számos fekete-fehér és színes fotón keresztül hozza testközelbe a nyolcvanöt évvel ezelőtt történet eseményeket. A szerző először a trianoni béke részleteit ismerteti, a történelmi hátteret, majd a béke után Romániához került Erdély magyar lakosságának helyzetét. Ezt irodalmi idézetekkel, napló- és levélrészletekkel teszi még hitelesebbé. Majd a bécsi döntés körülményeit nézi meg közelebbről, úgy a román, mint a magyar fél tevékenységét, illetve végül a német és olasz döntőbizottság szerepét és összetételét. A magyar kormány még a szovjetek részéről is kapott ajánlatot, amely Románia közös megtámadását jelentette volna. A Horthy Miklós vezette jobboldali beállítottságú ország ezt elutasította, viszont a helyzet a románokkal továbbra is feszült maradt. Végül Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter döntötte le a kérdést.